A lap szerint Palkovics László – Orbán megfogalmazásában – “valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot,” ami lehetővé teszi az EU-s tiltás kijátszását, amely a belső égésű motorok forgalomba hozatalára 2035-től vonatkozna.
„Orbán kiszeretett Matolcsyból, ezzel párhuzamosan pedig Nagy Mártonba beleszeretett” – fogalmazott egyik forrása a Direkt36-nak, amely a két politikus kapcsolatának alakulását mutatja be.
„Az életemet főként külföldi érdekeltségeimből és megbízásaimból fedezem, aminek nincsen köze se magyar, se külföldi államhoz” – írta az ifjabb Matolcsy az oknyomozóknak.
Alaposan elinflálódott a 2011 óta a családi adókedvezmény, de ha a kormány valóban megduplázza a támogatásokat, többet fognak érni, mint a bevezetéskor.
Somlai Bálint cégcsoportja a NER egyik csodájának számít, amely nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető. A cégek ezúttal brüsszeli forrásból is gyarapodhatnak.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Maga Orbán Viktor utalt arra a kötcsei pikniken, hogy az egyik minisztere veszi majd át Matolcsy György helyét jövő márciusban.
A miniszterelnök a gazdasági kormányzás felforgatására készül, ettől is remélve, hogy az idei mérsékelt, és azon belül is ingatag lábakon álló növekedést beindítsa az elkövetkező években. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor azt is elárulta, ki lesz a következő jegybankelnök, miután lejár Matolcsy György mandátuma, amit kormányzati körökben már tűkön ülve várnak.
Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben írta le, mit szeretne elérni a kormány a magyar gazdasággal 2025-ben. A sikertelenséget Matolcsy György nyakába varrná.
Matolcsy György és a kormány újra összekapott, megvan az elsőfokú ítélet a Quaestor-ügyben, egy titokzatos cégcsoport tulajdonosa pedig egyik pillanatról a másikra a leggazdagabb magyarrá vált, ha igaz, ami a vállalatok papírjaiban szerepel. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György nem szakmai, hanem a Nagy Mártonnal folytatott személyes konfliktusa miatt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Balázs azt is elmondta, hogy a vita márciusban, Matolcsy mandátumával véget ér.
Évtizedes sikertörténet, amit évtizedes mélyrepülés követ – nagyjából így lehet lefordítani Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavait az idei Közgazdász vándorgyűlés kiemelt előadójaként. A monetáris és költségvetési oldal konfliktusai látványosak, külső szemlélő előtt is csattannak, de a legnagyobb baj nem itt van. Matolcsy szavait alátámasztják azok az adatok is, amelyeket a jegybank a beszéd elhangzása után közölt.
„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint állami adathalászatot próbál kialakítani a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
A Magyar Nemzeti Banknak a saját tőkéjét is ezermilliárd forintot meghaladó mínuszba vitte a vesztesége 2023 végére, amelyet azonban nem kell a költségvetésnek kipótolnia – egyelőre. Áttetkintjük, hogy mi vezetett a hatalmas hiány kialakulásához, és miért nem fizet a kormány.
Az MNB alapítványi vagyonát úgy kezelik, mintha valóban elvesztette volna közpénz jellegét. Nem tudni, pontosan mennyit gyarapodott, de a pénzszivattyú-hálózat feltérképezhető.
Országos szinten a lakásvásárlások 5,7 százaléka során volt külföldi állampolgár a vevő.
